Karantén-beszámolók – Az online ének-zene oktatás tanulságai

Szerző: Szőnyiné Lobmayer Margit, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont felső tagozatos és gimnáziumi tanára

Az iskolabezárás kezdetén lelkiismeretfurdalásom volt; azt gondoltam, a többi kollégámmal ellentétben nekem alig lesz dolgom. Nem tudtam még, mi is vár rám ezen az úton. Tovább a folytatáshoz →

Karantén-beszámolók – Digitális énekoktatás

Szerző: Bolesza-Váradi Andrea, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára

A kezdeti ijedtség és tanácstalanság, lázas utána olvasás, internetes böngészés után, ami az iskolák bezárása utáni időszakot jellemezte, rá kellett jönnünk, hogy a cél nem az, hogy ugyanúgy megtanítsunk mindent, mint a tanteremben. Egyszerűen, de értelmesen, az adott lehetőségeket kiaknázva át kellett hidalni 2-3 hónapot, hogy a diákok lehetőleg ne felejtsenek el mindent, szinten tartsuk egy kicsit tudásukat, sőt, az új platformokon keresztül bővítsük ismereteiket (igen, a saját IKT kompetenciánkat is fejlesztve). Megtartsuk leginkább az érdeklődésüket, segítsünk feladattudatosan kitölteni mindennapjaikat, és részben lekössük őket, amíg például a szüleik otthonról vagy a munkahelyen dolgoznak. Tovább a folytatáshoz →

Karantén-beszámolók – PAND’ELÍRIUM

Szerző: Somogyváry Ákos, karnagy-zenetanár, a KÓTA Tanácsadó Testülete és az Erkel Ferenc Társaság elnöke

Hosszú hetek óta motoszkál(t) bennem a késztetés papírra vetni mindazon legfontosabb tapasztalásokat, gondolatokat, melyhez hasonlókat utoljára talán a múlt század háborús-forradalmi körülményeinek közepette élhettek meg eleink. Igen, az elmúlt (?) – jelen generációnk által eddig soha még át nem élt – kritikus időszakról, mely fenekestül, eddigi képzeletünket jócskán felülmúlóan fordította fel úgyszólván egyik pillanatról a másikra mindennapjainkat. Az utolsó impulzust – végeláthatatlan egyéni és csoportos beszélgetések, tapasztalatcserék, média érdeklődés után – épp’ kórusszövetségünk vezetőjétől kaptam, hogy egyházi-, és operakórus, hangszeres együttes vezetőjeként, gyakorló tanárként, s a másik oldalról szülőként (nagyszülőként) szembesülve a helyzettel írjam le a következő sorokat.

(A szerző által választott illusztráció forrása Joós Andrea „Tanárnő kérem podcast” oldala.) Tovább a folytatáshoz →

Karantén-beszámolók – Így próbáltam tanítani a vészhelyzet idején…

Szerző: Igaliné Büttner Hedvig, a budapesti Hunyadi János Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola tanára, a Hunyadi Nagykórus karnagya

2020. március 13-án, pénteken – immáron két hónapja – voltunk „utoljára” iskolában, bár ezt akkor még nem tudtuk, de már sejtettünk „valamit”. Emlékezetes, szép március 15-i ünnepséget tartottunk, de már nem lehettünk együtt a tornateremben, hanem az iskolarádión keresztül, minden osztály a tantermében hallgatta a megemlékezést. A közös éneklésről – amelyre minden osztály felkészült – nem mondtunk le, nyitott ajtóknál, a műsort adó hetedikesek énekével mikrofonból vezetve, minden gyerek együtt énekelte a Himnuszt, az ünnepre megtanult 48-as katonadalokat, népdalokat és végül a Szózatot. Zengett az iskolában az ének… aztán hirtelen nagy lett a csend… – ami még most is tart, valószínűleg szeptemberig.

(A szerzőt ábrázoló illusztráció címe: Ének-zene tanítás  járvány idején – „con sordino” 🙂 )

Tovább a folytatáshoz →

Karantén-beszámolók – Szétnyílik az olló

Szerző: Besse Attila, a Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola zenei tagozatának tanára, a Bárdos Lajos Gyermekkar vezetője

Március 16-án kezdetét vette Magyarországon is a digitális munkarendben történő oktatás, amely minden résztvevő számára sokkal több feladatot, munkát, felelősséget igényel, mint a nappali munkarendben. A Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában elsőtől nyolcadik osztályig működik zenei tagozat, melyen kolléganőmmel, Lakatos-Koncz Erikával tanítjuk az ének-zenét, valamint vezetjük az alsó és felső tagozat két kórusát (Bárdos Lajos Kicsinyek Kara, Bárdos Lajos Gyermekkar). Azt hiszem, minden karvezető, énektanár egyetért velem abban, hogy az elmúlt két hónap a közös kórusmunkára volt a legrosszabb hatással: szeptembertől elkezdett feladataink a gyerekekkel hirtelen megálltak, és az együtt éneklés örömét, az egyes próbák komoly műhelymunkáját kellett egy csapásra befejeznünk, melynek kárát csak a következő tanévben tudjuk majd felmérni. Természetesen az egyes kórusműveket a magam részéről igyekszem a digitális munkaforma alatt is szinten tartani, de csak a gyerekek és szülők jószándékán múlik, hogy ki-ki mennyi időt foglalkozik ezekkel. Tovább a folytatáshoz →