Generációk szemtől szembe – beszámoló az I. Vándor–Révész Karvezető Verseny döntőjéről

2022. április 23-án került sor a versenyre, melyről Tóth Anna beszámolóját olvashatjuk. Szeretettel gratulálunk a díjazottaknak: Szikszai Patrik Imrének az első, Bodnár Boglárkának a második, Körmendy Zsombornak és Oravecz Péternek pedig a harmadik helyezéshez.

A szervezők egyúttal szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt a közelgő VII. Budapesti Vándor-Révész Fesztivál és V. Nemzetközi Kórusverseny nyitókoncertjén és eseményein! További részletek a rendezvény weboldalán olvashatók: https://fesztival.vandorkorus.hu/

A 86 éve alapított Vándor Kórus, amely 2011 óta rendez kurzust végzett, hosszabb-rövidebb gyakorlattal rendelkező karvezetők számára, újabb színnel gyarapította a magyarországi karnagyok bemutatkozási lehetőségét. Ezúttal versenyt hirdetett gyakorlattal hangsúlyozottan nem rendelkező, középiskolás és felsőfokú intézményben maximum kétéves tanulmányokat maguk mögött tudó fiatalok számára. A koncepciót kidolgozó (és a zsűriben is közreműködő) Németh Zsuzsanna Artisjus-díjas karnagy, a kórus művészeti vezetője az alábbi módon foglalta össze, miért tartotta fontosnak új színt vinni a hazai zenei versenyek amúgy nagyon változatos palettájára. „A zenei intézményekben tanuló fiatalok szinte mindegyikének lehetősége van arra, hogy a saját hangszerén bemutatkozzon. Az országban sok helyen tartanak zongora-, hegedű-, gitár-és egyéb versenyeket. Még szolfézsból is léteznek többféle tudásszintű tanulók számára ösztönző alkalmak. Ebből a szempontból a karvezetést tanuló hallgatók eddig hátrányt élveztek, aminek oka a speciális feltételekben is keresendő, hiszen szükség van egy kórusra, ami biztos alapja kell, hogy legyen a karvezetők munkájának.” Horváth Gábor zsűrielnök, a Zeneakadémia egyetemi docense, a Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium tanára is osztotta az „ötletgazda” véleményét: „Mindenképpen hiánypótlónak és országos jelentőségűnek ítélem meg nemcsak a gondolatot, hanem azt a mindenre figyelő, körültekintő és gondos, szeretetteli szervezést is, ami övezte a lezajlott eseményt. Nagyon inspiratív a főként kamaszokból álló korosztálynak, hogy kipróbálhatják magukat egy felnőtt énekkar előtt. Már a művek megtanulásával, és az elődöntőre készített videókkal olyan komoly tanulási fázisokon mentek keresztül a versenyzők, ami már önmagában nagyon hasznosnak bizonyult.” „Nagyon jónak tartom az alapötletet, hogy ennek a korosztálynak és ezeknek az iskolatípusoknak is lett végre fóruma a megmutatkozásra. Az olyan karvezető versenyek, mint pl. a ZAK Lantos-versenye esélyt sem adnak az ő esetükben a részvételre” – erősítette meg a koncepciót Erdős Ákos zsűritag, az ELTE habilitált egyetemi docense, az Óbudai Kamarakórus karnagya.
A kétfordulós, több feladatot kijelölő verseny első lépéseként hat darabot választott ki Németh Zsuzsanna, figyelembe véve, hogy
• a művek technikai szintje ne riassza el a jelentkezőket;
• alkalmasak legyenek arra, hogy a vezénylők bemutathassák tudásukat;
• lehetőleg legyenek a kórus repertoárjának részei, vagy viszonylag rövid időn belül megtanulhatóak az énekkar egyéb feladatai, fellépései mellett.
Így került a listára
• Arcadelt: Ave Maria
• Pitoni: Cantate Domino
• Orbán György: Ave Maria
• Horváth Márton Levente: O salutaris hostia
• Petrovics: Játszik a szél
• Birtalan: Félre tőlem búbánat
című kompozíciója. „Jónak éreztem a verseny felépítését és főként megfelelőnek a kiválasztott darabok sokszínűségét, nehézségi fokát. Ez utóbbit azért, mert nem azt célozták, hogy minél magasabbra emeljék a szintet, hanem hogy mindenki számára, akit megcélzott a kiírás, teljesíthető legyen a feladat. A lebonyolítás rendszer több oldalról, relatíve rövid idő alatt adott megmutatkozási lehetőséget a versenyzőknek. külön kiemelném a hangadási feladatokat, ami valóban egy állandó probléma (nem csak a kezdő karvezetők között), hogy ez valóban szakszerű legyen” – értékelte a verseny menetét Erdős Ákos.

Az első fordulóban négy művet kellett kotta nélkül vezényelniük a jelentkezőknek, lehetőségük függvényében zongorának, énekes kvartettnek vagy kórusnak, majd a produkciót videóra rögzítve elküldeni. Az országos döntőn, április 23-án a Milestone Intézet Dísztermében (VII. Wesselényi utca 17.) a négyből két, a zsűri által kijelölt darabbal kellett megjelenni. Az első feladat egy összesen 15 perces próba volt a házigazda Budapesti Vándor Kórussal, másodikként hangot kellett adni egy, az adott pillanatban kézhez kapott Kodály-műhöz, minden szólam számára, majd egy rövid főpróba után, nyilvános koncert keretében elvezényelni a délelőtt próbált két kompozíciót.
„Érdekes kísérlet volt kezdőknek karvezető-versenyt rendezni, és elmondhatjuk, hogy a kísérlet sikerült. Mindenképpen elismerés illeti a kórust, melynek tagsága egész nap lelkes-fegyelmezetten valósította meg a versenyzők kéréseit, elképzeléseit. Pörgős és kompakt volt a háromlépcsős lebonyolítás, és kiderült, hogy bizony hangot adni is meg
kell tanulni” – értékelte a verseny struktúráját Kabdebó Sándor zsűritag, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának és az Esterházy Károly Katolikus Egyetem docense, a Prelude Vegyeskar karnagya.
A produkciók után a zsűri hosszasan értékelt, hiszen – tekintettel a speciális korosztályra – „váratlan” jelenségeket is figyelembe vettek. Például azt, hogy egy-egy versenyző a reggeli próbától a délutáni koncertig is meglepő fejlődést mutatott. Esetenként egy műhöz kapcsolódó, nem megszokott, de dicsérendő zenei elképzeléseket, különösen, ha a megvalósításhoz is megfelelő instrukciókat adott. „Jó volt látni, hogy még a verseny napján belül is mennyit fejlődtek a résztvevők. Bízom benne, hogy hagyományteremtő első eseménynek voltam tanúja, és egy szép, évenként ismétlődő széria indulhat el a Vándor Kórus jóvoltából, melyre egyre többen jelentkeznek majd!” – fejezte ki megelégedését Horváth Gábor.
A kórus, mint e zenei elképzelések, technikai utasítások megvalósítója is értékelhette egy különdíj erejéig e tehetséges, elhivatott, minden tiszteletet megérdemlő ifjú muzsikusok teljesítményét.
A kevésbé tapasztalt karnagyok irányítása szerint máskor is fegyelmezetten közreműködő Budapesti Vándor Kórus teljesítményét egyhangúan kiválónak mondták a zsűritagok.
„Nagyon fontos tényezőként emelném ki a kórus szerepét, mert ezt a napot ilyen igénybevétel mellett türelemmel, méltósággal és odaadással végigcsinálni nem volt kis teljesítmény. Úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb tényezője a rendezvénynek.” (Erdős Ákos)
„Az ötlet tehát nagyszerű – Németh Zsuzsa karnagy érdeme, mint ahogyan az is kiemelkedő, hogy a Budapesti Vándor Kórus milyen kitűnően segítette a versenyzők munkáját. A kórus tagjainak sikerült minden, a művek megformálására, a konkrét karakterek megteremtésére vonatkozó karvezetői kérést megvalósítaniuk. Készek voltak a rugalmas reagálásra, és ugyanakkor biztos bázist is adtak a versenyzőknek. Az előbbiek a kórus művészi partnerségére vonatkoztak. Ugyanakkor külön köszönet jár az igazi lelkes, civil segítő munkáért, a rászánt időért, a szervezésért, a kedves vendéglátásért. Öröm volt a kórustagokkal csak néhány szót is váltani a folyosón, vagy bárhol, a nap folyamán.” (Hraschek Katalin zsűritag karnagy, a KÓTA Ifjúsági és Zenepedagógiai Szakbizottságának elnöke).

A délutáni forduló, azaz a közönség előtti fellépés után hosszasan tanácskozott a zsűri, ami – szerencsére – nem ádáz, hanem konstruktív és a versenyzőket segítő viták, vagy inkább beszélgetés következménye volt. „Nagyon tetszett az a nyitottság és rugalmasság, ami az egész nap során megnyilvánult a zsűri megbeszélésein. Arra gondolok, hogy a kitaláló(k) folyamatosan érdeklődtek a véleményünk, észrevételeink iránt, s nem ragaszkodtak mereven az előre eltervezett dolgokhoz. Ha szükséges volt, akkor azonnal változtattak…” (Erdős Ákos)
„Lelkesek voltak a résztvevők, és barátságossá tette a versenyt, hogy mindenki kapott egy személyre szabott különdíjat. De azt is tudatosítani kell a versenyzőkkel, hogy ez csak egy – nagyon hasznos, érdekes és tanulságos játék, mert a zene nem verseny, hanem valami egészen más.” (Kabdebó Sándor)
A koncepciót kidolgozó Németh Zsuzsanna a jövővel kapcsolatos elvárásait is megfogalmazta. „A rendezvény alapkoncepciója a tehetségkutatás és a kezdeti karvezetői ambíciók kibontakoztatásának inspirálása volt. Abban reménykedünk, hogy ez az első alkalom minden résztvevő számára a szakmai továbblépéshez szükséges nagy lendületet adott, hogy a karvezetők szívükbe zárták a Budapesti Vándor Kórust, amelynek tagjai nagy valószínűség szerint az első nagy kórusélményt nyújtották számukra.”
A következő eredmények születtek:
Különdíjak:
• a versenyen tapasztalt látványos fejlődésért – Márta Anna (Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium, tanára Linzenboldné Porcs Angéla),
• Arcadelt Ave Maria című darabjában mutatott leglátványosabb fejlődésért – Graf Nóra Regina (Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium, tanára Horváth Gábor),
• Pitoni Cantate Domino című kompozíciójának karaktergazdagságáért – Tanácsné Vilmos Etelka (SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, tanára dr. Varjasi József Gyula),
• a szép kórushangzást eredményező, lágy mozdulatokért – Rázmán Eszter Ágota (Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium, tanára Horváth Gábor),
• az inspiratív próbamunkáért – Orosz Katalin (Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, tanára dr. Végh Mónika),
• a kórusszavazás különdíjasa – Szikszai Patrik Imre (Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, tanára Kabdebó Sándor).

Díjazottak:
I. díj: Szikszai Patrik Imre (Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, tanára Kabdebó Sándor),
II. díj: Bodnár Boglárka (Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium, tanára Linzenboldné Porcs Angéla),
III. díj: Körmendy Zsombor (Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum, tanára Szabó Mónika),
III. díj: Oravecz Péter (Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium, tanára Horváth Gábor).

A verseny a Nemzeti Tehetség Program keretein belül valósult meg a Nemzeti Tehetség Alap 1 millió Ft-os támogatásával.