A KÓTA Ifjúsági Énekkari és zenepedagógiai Szakbizottsága ebben az évben is felhívással fordul valamennyi iskolához, valamint gyermek és ifjúsági kórust működtető szervezethez, hogy a 2019/2020 tanévben rendezzenek Éneklő Ifjúság hangversenyeket! Várjuk a kórusok jelentkezését ezekre a rendezvényekre! További részletek és jelentkezési lap a „Minősítés – Éneklő ifjúság” oldalon találhatók.

Ezúton is tudatjuk mindazokkal, akik kegyeletüket személyesen is szeretnék leróni, hogy Prof. Szőnyi Erzsébet zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, a nemzet művésze temetése 2020. január 25-én délelőtt 10 órakor lesz a Farkasréti temető művész parcellájánál.

Ugyanaznap 12h órakor gyászmise lesz a tanárnő emlékére az Alsó-Krisztinavárosi templomban (1013 Budapest, Mészáros u. 1.).

Szőnyi tanárnő munkásságáról ebben a cikkünkben írtunk.

Szomorúsággal tudatjuk, hogy 96. életévében elhunyt Szőnyi Erzsébet zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Szőnyi Erzsébet a 20. és a 21. századi magyar zenei élet, a zenepedagógia és az alkotóművészet ikonikus alakja, akinek különlegesen gazdag életművét, szellemiségét és lelki erejét hazánk szellemi életének egyik tetőpontjaként tarthatjuk számon, és aki egész életében küldetésének tekintette Kodály zenepedagógiai elveinek hirdetését. Pedagógiai és művészeti (előadó, illetve alkotó) tevékenysége elválaszthatatlan egymástól. Pedagógiai és közéleti munkássága betetőzésének tekinthető, hogy a Kodály-módszer 2016-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára.

Szőnyi Erzsébet zeneszerző 1924. április 25-én született Budapesten. Már tizenhárom évesen komponált, először zongoradarabokkal, később vokális művekkel kísérletezett. 1942-ben felvételizett a Zeneakadémiára középiskolai ének-zenetanár tanszakra. Egy évvel később Bárdos Lajos biztatására zeneszerzésre is jelentkezett. Annak idején Szőnyi Erzsébet volt az egyetlen nő a zeneszerzés tanszakon, így híre eljutott Kodály feleségéhez, Emma asszonyhoz is, akihez később személyes barátság fűzte.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán töltött évek alatt az említett Bárdos Lajos és Viski János mellett tanította többek közt Kodály Zoltán (népzene), Szabolcsi Bence, Weiner Leó (kamarazene) és Ferencsik János is.
Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben szerezte meg, a következő tanévben a távollevő Kodály Zoltánt helyettesítette népzene óráin. Zeneszerzői diplomáját 1947-ben vehette át, majd Francia Állami Ösztöndíjjal Párizsban, a Conservatoire de Musique et d’Art Dramatique hallgatójaként, tudását Tony Aubin, Nadia Boulanger és Olivier Messiaen kezei alatt csiszolhatta tovább.
1945-től középiskolai énektanár, 1948-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, 1960–1981 között a középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszak vezetője volt. Kodály biztatására készült el első pedagógiai könyve 1954-ben, A zenei írás-olvasás módszertana címmel. Majd ezt követték a továbbiak, többek közt az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a XX. században, melyeket több idegen nyelvre is lefordítottak. Kodály ösztönzésére részt vett a magyarországi zenepedagógia újjászervezésében, s lett a mester módszerének világszerte elismert közvetítője, 1964-től az ISME (International Society of Music Education) elnökségi tagja.
Szőnyi Erzsébet alkotói stílusa nem sorolható a 20. századi magyar zene egyik irányzatához sem, egyszerre jellemzi a konzervativizmus és a nyitottság. Két fő forrása a magyar népzene, valamint a párizsi tanulmányai alatt őt ért hatások, elsősorban Nadia Boulanger és Olivier Messiaen zenei felfogása. Írt több operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és oratóriumot (Babilon, A hazug katona), komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske), műveket szólóhangszerre, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat (Képzelt beteg), kantátákat (Vörösmarty nyomán a Néhány gondolat a könyvtárban címűt), zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára.
Szinte minden együttes, kórus rendelkezik „Szőnyi-művel”. Gyakran komponált felkérésre, rendszeresen zenésített meg irodalmi alkotásokat, szövegválogatása gazdag sokszínűséget mutat. Liturgikus, vagy régi népi műfajoktól kezdve a klasszikus költőkön át a kortárs költőkig terjed feldolgozásainak sora.
Jelentős közéleti tevékenysége részeként 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság, valamint 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke volt. 1992–96 között a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1993–94-ben a Magyar Rádió felügyelő-bizottságának elnöke. Tagja volt a hartfordi (USA) Kodály Musical Training Institute-nak, a francia Kodály Társaságnak. Tiszteletbeli elnöke volt a KÓTA-nak, a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) tanácsadója, a varsói Chopin Társaság tagja, 2011 óta az MMA rendes tagja volt.

Forrás: mma.hu

Véget ért az idei Magyar Kórusok Napja koncertsorozat.
Most is ugyanaz kötött össze bennünket – még országhatárokon is átívelve: Kodály születésnapjának tiszteletére adtuk elő műveit, vagy az általa gyűjtött népdalokat. 2019-ben összesen 29 dal szerepelt a programokban, legnépszerűbbnek persze az Adventi ének bizonyult, ez 12 koncerten is elhangzott.

Szeretettel gratulálunk ezúton is az alábbi kórusoknak és karnagyaiknak:

Alsógallai Német Nemzetiségi Dalkör – Tatabánya (karnagy: Saltzer Géza)
Bajai Liszt Ferenc Énekkar – Baja (karnagy: Makkai Gézáné Katalin)
Bárdos Lajos Kamarakórus – Budapest (karnagy: Kempelen Tünde)
Bartók Béla Férfikar – Pécs (karnagy: Lakner Tamás)
Bartók Béla Kamarakórus – Szolnok (karnagy: Molnár Éva)
Bartók Béla Nőikar – Szeged (karnagy: Valkai Dávid)
Bartók Béla Vegyeskar – Békéscsaba (karnagy: Perlaki Attila)
Budapesti Monteverdi Kórus – Budapest (karnagy: Kollár Éva)
Cantabile Kamarakórus – Salgótarján (karnagy: (Radnai Zsuzsanna)
Cappella Quinqueecclesiensis – Pécs (karnagy: Keresztes Nóra)
Csornai Bárdos Kórus – Csorna (karnagy: Horváth József)
Doráti Kamarazenekar – Salgótarján (művészeti vezető: Torják Vilmos)
Felsőgallai Német Nemzetiségi Dalkör – Tatabánya (karnagy: Saltzer Géza)
Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kicsinyek Kórusa – Hajdúhadház (karnagy: Kissné Szemző Eszter)
Gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola Kicsinyek kórusa, Gyermekkara,  Normál tantervű kórusa – Gödöllő (karnagy: Sándor Lívia, Somogyiné Kovács Andrea, Szalárdiné Szondy Adrien)
Hágai Magyar Énekkar – Den Haag, Hollandia (karnagy: Kovács Katalin)
Intermezzo Kamarakórus – Szováta, Románia (karnagy: Fülöp Judit)
Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karnagyok Kamarakórusa – Szolnok (karnagy: Vajna Katalin)
Juventus Kórus – Temerin, Szerbia (karnagy:  Csernyák Zsuzsanna)
Kodály Zoltán Általános Iskola énekegyüttese – Salgótarján (karnagy: Czine Rita)
Kodály Zoltán Katolikus Általános Iskola és Óvoda Picinyek kórusa, Kiskórusa, Nagykórusa – Komló (karnagy: Lőrincz Ákos Csaba)
KOHNCERTO Dalkör – Budapest (karnagy: Kemény Gábor)
Komlói Munkáskórus – Komló (karnagy: Kunváriné Okos Ilona)
Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Bárdos Lajos Kicsinyek Kara és Gyermekkara – Budapest (karnagy: Besse Attila)
Linum Vocal Kamarakórus – Nagykovácsi (karnagy: Fazekas Ágnes)
Magnificat Leánykar – Budapest (karnagy: Szebellédi Valéria)
Mecsek Kórus – Pécs (karnagy: Balatoni Sándor)
Móra Ferenc Általános Iskola Das Veilchen Német Nemzetiségi Énekegyüttese – Tatabánya (karnagy: Saltzer Géza)
Móra Ferenc Általános Iskola Gyermekkara – Tatabánya (karnagy: Saltzer Géza)
Musica Beata Kórus – Szentendre (karnagy: Bokorné Forró Ágnes, Wolfné Kovács Zsuzsanna)
Musica Nostra Kórus – Budapest (karnagy: Mindszenty Zsuzsánna)
Musicantus Gyermekkar – Szentendre (karnagy: Bokorné Forró Ágnes)
Park Utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda Nagykórusa – Mohács (karnagy: Molnár Júlia)
Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara – Pécs (karnagy: Kertész Attila)
Református Egyházközség Énekkara – Salgótarján (karnagy: Antal Gábor)
Salgótarjáni Pedagóguskórus – Salgótarján (karnagy: Baárné Dicse Zsuzsanna)
Sárberki Általános Iskola Gyermekkara – Tatabánya (karnagy: Saltzer Géza)
Szatmárnémeti Református Gimnázium Gyermekkórusa – Satu Mare, Románia (karnagy: Higyed Gyöngyi)
Szent Mór Iskolaközpont Nagykórusa – Pécs (karnagy: Stauróczky Balázs)
Szolnoki Kodály Kórus – Szolnok (karnagy: Molnár Éva)
Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és NAMI „Tücsök Kórusa” – Szolnok (karnagy: Törökné Négyes Hajnalka)
Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános iskola és NAMI Kodály Zoltán Gyermekkara – Szolnok (karnagy: Romhányi Anita)
Tatabányai Madrigálegyüttes – Tatabánya (karnagy: Saltzer Géza)
Újbudai Csengőhangok Kamarakórus – Budapest (karnagy: Lakatos-Koncz Erika)
Váci Székesegyházi Kórusiskola – Vác (karnagy: Nick Andrea)
Veresegyházi Cantemus Kórus – Veresegyház (karnagy: Vadász Ágnes)
Vocapella – Pécs (karnagy: Novák-Szabó Lívia)
Vox Mirabilis Kamarakórus – Székesfehérvár (karnagy: Zemlényi Katica)

Hálásan köszönjük a közönség nevében a sok szép muzsikás percet, amit a résztvevő kórusok énekükkel ajándékba adtak!

2019. december 2-án, 87 éves korában, otthonában váratlanul elhunyt Dr. Bónis Ferenc  zenetörténész, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Molnár Antal és Bárdos Lajos egykori tanítványa.
A magyar zenetudomány kiemelkedő alakja volt, aki rendkívül gazdag és szerteágazó szerzői, közreadói és szerkesztői életművet hagyott az utókorra, a 19. századi magyar zenetörténet, Erkel és Mosonyi művészete, de mindenekelőtt Kodály és Bartók életműve vonatkozásában. Munkahelyei közé tartozott többek között a Magyar Rádió, a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívuma, majd a Zenetudományi Intézet, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola. 1959-től szerkesztette a Magyar Zenetudomány köteteit, 1968-tól pedig a Magyar Zenetörténeti Tanulmányok című könyvsorozatot. 1977-től rendezte sajtó alá Szabolcsi Bence életműkiadását. Utolsó nagyszabású kiadványai Bartók, illetve Kodály ikonográfiájának összefoglaló munkái, valamint levelezésük kiemelkedően fontos dokumentum-együtteseinek közreadása (Bartók és Paul Sacher, Bartók és Annie Müller-Widmann, valamint Kodály és a bécsi Universal Edition levelezése).
1992-2007 között Magyar Kodály Társaság elnökeként működött, és alapító elnöke az Erkel Ferenc Társaságnak (1989‒2012). Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Bizottságának és a Magyar Muzsikus Fórum elnökségének. Díjai: Széchenyi-díj (2008), a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje (1992), Szabolcsi Bence-díj (1979), Erkel Ferenc-díj (1973).

(Az Erkel Társaság híre)