Hangról Hangra kategória bejegyzései

Akkreditált továbbképzést indít a KÓTA!

Szeretettel hívunk és várunk minden kedves Kollégát a KÓTA 30 órás akkreditált továbbképzésére:
“ÉLETET AZ ÉNEKBE!” – Gyakorlat-orientált komplex továbbképzés ének-zene tantárgyat tanítók számára.

Tudásodat megerősítheted, felfrissítheted, bármely évfolyamon tanítasz is 1-10. osztályig. Várjuk a zeneiskolai szolfézstanárokat is! Manapság sok kolléga már több helyen, többféle iskolában tanít párhuzamosan – nekik is szeretnénk segíteni. Lesz benne informatika, népzene, történeti táncok, új módszertani megoldások, karvezetés, repertoárbővítés, lelki megerősítés.

Időpont: 2021. november 5-én délután – 6-án egész nap, valamint november 19-én du. és 20-án egész nap. Tehát kétszer másfél nap (kétszer 15 óra).
Helyszín: ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola B. épület 1122 Budapest, Beethoven u. 3.
A részvétel ingyenes!

Programleírás
Oktatók bemutatkozása
Jelentkezés: a letölthető jelentkezési lap megküldésével a kota@kota.hu emailcímre
Jelentkezési határidő: 2021. október 15.
Jelentkezési lap  (amennyiben böngésződ nem nyitja meg a word-dokumentumot, kérjük, írj a kota@kota.hu címre, és máris küldjük)

A létszám maximum 25 fő, a jelentkezés sorrendjében.

A továbbképzés a KÓTA Hangról Hangra programja keretében valósul meg, melynek támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

 

 

 

Közeleg a pécsi Ifjúsági Kórusünnep!

A Hangról Hangra program keretében három olyan nagyszabású koncertre is sor kerül, melyek mind a megszólaló műsort, mind a produkcióban résztvevő énekesek létszámát tekintve minden bizonnyal kiemelkedő élményt nyújtanak. Sorrendben a pécsi hangverseny már a második lesz; biztosak lehetünk abban, hogy a hangulat a Kodály Központban is ugyanolyan fantasztikus lesz, mint az első estén a Művészetek Palotája nagytermében!

Jegyet ide kattintva lehet még vásárolni.

Az est első részében az ifjúsági kórusok legjava, a Mátyás Király Általános Iskola Nagykórusa, kecskeméti Aurin Leánykar, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának Laudate Vegyeskara, a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara, valamint a Pécsi Tudományegyetem Nőikara és Vegyeskara mutatkozik be Balatoni Sándor, Balázs Árpád, Bárdos Lajos, Giuseppe Verdi, Gioacchino Rossini, Gyöngyösi Levente, John Dowland, Karl Jenkins, Kocsár Miklós, Kodály Zoltán, Ligeti György, Niels La Cour, Orbán György, Pierre Certon, Tóth Péter és Wolf Péter műveinek előadása során.

Az est második felében a Pannon Filharmonikusok előadásában Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve hangzik el.

Hangról hangra… – Fehér Anikó írása a program indulása kapcsán

„Az éneklés szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is.”
(Kodály Zoltán)
„Aki nem tud énekelni: bizony nagyon szegény ember, még ha tele van is forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre. Otthon amidőn valamelyikünk hosszú és magányos útra indult, öregeink azt kérdezték: Jól felöltöztél-e? Botod van-e? Hát éneket viszel-e magaddal? Vagyis védelmet a sötétség s az úti veszedelmek ellen.”
(Sütő András)

Az éneklés az egyik legtermészetesebb emberi tevékenység. A gyermeket kezében tartó nő és a hosszú időt együtt töltő társaság egyaránt dalra fakad, ha békén hagyják őket.
Miért is jó énekelni? Miért akasztanak dallamot az ehhez értők az egyébként is maradandó és szívhez szóló szövegekre, versekre? Nehéz a válasz. A zene, különösen ha bármilyen külső segítség, eszköz nélkül hozzuk létre, lehet, hogy valami többet tud sokminden másnál.
Ezt bizonyítja az a tény, hogy Magyarországon mintegy 100.000 ember énekel önként, fizetség nélkül, rendszeresen többedmagával. Ez bizony 1 %-a a teljes magyar lakosságnak. És ennyi a tagsága a regisztrált amatőr kórusoknak és népdalköröknek. Ha csak a népdalköröket (asszonykórus, pávakör) nézzük, minden harmadik településen van egy belőlük, és ők valamennyien a hagyományt őrzik, talán tovább is adják.
A közös éneklés intézményesülésének régi hagyományai vannak. 1865-ben Ábrányi Kornél zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus kezdeményezésével jött létre az Országos Magyar Daláregyesület, amelynek 1888-ig Ábrányi vezértitkára is volt. Első országos karnagya pedig Himnuszunk zeneszerzője, Erkel Ferenc lett. Ezen éneklő csoportok, azaz a dalárdák hatására alakultak aztán meg a gyári munkásénekkarok a 20. szd. elején. Az új magyar kórusirodalom létrejöttének és virágzásának hatására, és nem utolsó sorban Kodály Zoltán kezdeményezésére a férfi tagokból álló dalárdák lassanként vegyeskarokká alakultak, szintén öntevékeny formában.
Később a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége (1949), és a vele egykorú Magyar Dolgozók Énekkarainak Országos Szövetsége (mint jogelődök) nyomán megalakult (és egy ideig vele párhuzamosan működött) a Bartók Béla Szövetség (Magyar Dolgozók Ének- és Zenekarainak Országos Központja) 1945-1951-ig. Ezen jogelődök nyomán alakult meg 1970-ben immár komoly célokkal a Kórusok Országos Tanácsa Dr. Kiss Kálmán elnökletével. A szervezet hangzatos (betűszó) neve (KÓTA) ma is használatos, igaz, 1990-ben alaposan átalakult és néhány éve felvette a ma is regnáló A Magyar Kórusok Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége nevet.

A KÓTA tehát kulturális és művelődési feladatokat ellátó szakmai szövetség, a legnagyobb kórus- és népzenei adatbázissal rendelkező közhasznú társaság, amely a kultúráért felelős minisztérium szakmai tanácsadó szervezete is egyúttal. A teljes magyar nyelvterület gyermek, ifjúsági és felnőtt énekkarait, amatőr zenekarait és népzenei együtteseit állandó szakmai tanácsokkal látja el, minősítőket és találkozókat szervezve folyamatos zenei naprakészségben tartja nagyszámú (közel 100.000-es) tagságát. Folyóiratot ad ki ZeneSzó címmel, CD-ket jelentet meg. Az 1934-ben szárba szökő Éneklő ifjúság mozgalom (melynek elindítója Bárdos Lajos és kortársai, elsősorban Kerényi György nevéhez kapcsolódó Magyar Kórus kiadóvállalat) céljainak továbbvivője, utódja.

2015-ben a KÓTA is fontos résztvevője volt annak a szakmai grémiumnak, amely munkálkodik a Mindennapos éneklés c. projekten. Ennek a kezdeményezésnek a célja az, hogy az iskolások a lelküket is pallérozzák egy kicsit, ráadásul minden nap – egy-egy ének eldalolásával. Az együttműködés keretében elkészült a KÓTA által összeállított és a tagok által véleményezett énekgyűjtemény, melynek kiadása attól függ, hogy rendelkezésre áll-e a forrás. A kiadvány elkészítésében igen nagy részt vállalt a KÓTA jelenlegi elnöke, a Liszt-díjas karnagy, Mindszenty Zsuzsánna.

Nemrégiben a KÓTA megbízást kapott az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságától, hogy hozzon létre egy sokszínű, értékvédő programot. A cél eléréséhez a költségvetésből 100 millió forintos keretösszeget kapott a kórusszövetség, amellyel felvállalta, hogy küldetésével összhangban számos rendezvény összehangolt megszervezésével Magyarország művészeti, szellemi és emberi fejlődését fogja elősegíteni 2019. novemberétől 2020. június 30-ig. Ezalatt az idő alatt 19 megye 36 településen, összesen 69 helyszínen lesznek szívet-lelket melengető, közösséget kovácsoló avagy tanító programok.

A legfontosabb események, amelyeket a program során megvalósítanak: Éneklő Ifjúság Szakmai Napok, Éneklő Ifjúság Gálakoncert, Hangverseny a MÜPÁ-ban, Ifjúsági Kórusünnep,
Szálljon fel énekünk… de hogyan? – XVI. Magyar Karvezető Konferencia, Hold Fast to Dreams – Ragaszkodj az álmokhoz! – Nemzetközi Zenei Nevelési Konferencia, mintegy félszáz Kórustalálkozó, Az „Életet az énekbe!” jelige szerepe Bárdos Lajos és Kardos Pál pedagógiájában – országos továbbképzési nap, Szakmai Nap Ének- és Szolfézstanároknak, Tehetséggondozás Kodály szellemében – Továbbképzés, Bárdos Szimpózium – szakmai találkozó és továbbképzés, Karvezető Kurzus, XIV. Kodály Tábor – óvodapedagógusok, énektanárok, karnagyok szakmai találkozója – és sorolhatnánk.

Az eseménysorozat sajtótájékoztatóján Rónaszékiné Keresztes Monika, az EMMI magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztosa ezt mondta: „Környezetünk, a teremtett világ védelme mindig aktuális probléma és egyre sürgetőbb feladata az emberiségnek. Sokszor és sokat beszélünk erről és ez így helyes. Mégis a legfontosabb, hogy értő és érző módon cselekedjünk, mindenki a saját területén. A teremtésben, mi emberek, alkotótársak lettünk, jó, ha ezzel tisztában vagyunk. Csak akkor védhetjük helyesen földi otthonunkat, ha nem csak magunk, hanem egymás számára dolgozunk érte… A személyiségnek … a belső harmóniáját adja a művészet, azon belül is, semmivel sem pótolható módon a klasszikus zene, és ez a biológiai mellett, lelki klímavédelem.”
A magyar kórusszövetség, a KÓTA kezében most hatalmas lehetőség van. A múltja a biztosíték: nem fogja eltékozolni.

 

Már lehet jelentkezni a XVI. Magyar Karvezető Konferenciára

Immár másodszor hirdetjük meg “Szálljon fel énekünk” – de hogyan? címmel a KÓTA hagyományos éves karvezető konferenciáját. Tavaly a reneszánsz előadói gyakorlat állt a középpontban, az idei évben pedig a hangképzésre és más tudnivalókra is kitekintve a romantika korával foglalkoznak részletesebben az előadók: Deményi Sarolta, Erdélyi Ágnes, Dr. Fazekas Ágnes, Heim Mercedes, Horváth István, Dr. Lakner Tamás és Dr. Mindszenty Zsuzsánna. Az eseményen közreműködik a Budapesti Monteverdi Kórus is, Kollár Éva Liszt-díjas karnagyvezényletével.

A konferenciára a belépés díjtalan, de regisztrálni szükséges az alábbi linkre kattintva: https://forms.gle/VdVGUe4VMSNZJdWZ9

A pontos programot eseménynaptárunkban lehet átböngészni. A Facebook-esemény ide kattintva érhető el.

 

Teltházas koncertet rendezett a KÓTA a Müpa nagytermében

A Hangról Hangra… az ifjúsági kóruséneklésért program keretében teltházas koncertet szervezett a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – a KÓTA.

A Nemzeti operák gyöngyszemei című hangversenyre 2020. március 1-jén került sor, mintegy nyitányaként az országosan csaknem 100 különböző eseményt összefogó Hangról Hangra programnak. Az est résztvevői között kiváló amatőr énekkarokat hallhatott a közönség a debreceni Kodály Kórus és a MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködése mellett. A népszerű operarészletekből összeállított gazdag programban Horti Lilla, Gál Erika, Szappanos Tibor és Szegedi Csaba énekművészek léptek még színpadra.

A koncertműsort Somos Csaba Liszt-díjas karmester, a Nemzeti Énekkar karigazgatója, a KÓTA társelnöke állította össze és vezényelte. A megjelenteket Rónaszékiné Keresztes Monika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztosa köszöntötte.

A fellépő nem hivatásos énekkarok:
Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Zoltán Kórusa (karigazgató: B. Horváth Andrea)
Budapesti Vándor Kórus (karigazgató: Németh Zsuzsanna)
Dunaújvárosi Vegyeskar (karigazgatók: Könyves Ágnes, Kurucz Gergely)
Hunyadi Nagykórus (karigazgató: Igaliné Büttner Hedvig)
Magnificat Leánykar (karigazgató: Szebellédi Valéria)
Padragi Bányász Férfikórus (karigazgató: Kanyárné Grünvald Petra)
Pécsi Bartók Béla Férfikar (karigazgató: Lakner Tamás)
Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara (karigazgatók: Kertész Attila, Rózsa Bernadett)
Törökbálinti Cantabile Kórus (karigazgató: Vékey Marianna)
Tungsram Kodály Zoltán Férfikar (karigazgató: Pálinkás Péter)
VME Vass Lajos Kórus (karigazgatók: Bárd Judit, Szűcs Dániel)

A hangversenyről Thaler Tamás és Nagy Attila (Müpa) készített fotókat, melyek az alábbi Facebook-albumokban tekinthetőek meg:
https://www.facebook.com/pg/KOTA1970/photos/?tab=album&album_id=2889938661072581
https://www.facebook.com/pg/KOTA1970/photos/?tab=album&album_id=2893282464071534