Hangról Hangra kategória bejegyzései

Közeleg a pécsi Ifjúsági Kórusünnep!

A Hangról Hangra program keretében három olyan nagyszabású koncertre is sor kerül, melyek mind a megszólaló műsort, mind a produkcióban résztvevő énekesek létszámát tekintve minden bizonnyal kiemelkedő élményt nyújtanak. Sorrendben a pécsi hangverseny már a második lesz; biztosak lehetünk abban, hogy a hangulat a Kodály Központban is ugyanolyan fantasztikus lesz, mint az első estén a Művészetek Palotája nagytermében!

Jegyet ide kattintva lehet még vásárolni.

Az est első részében az ifjúsági kórusok legjava, a Mátyás Király Általános Iskola Nagykórusa, kecskeméti Aurin Leánykar, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának Laudate Vegyeskara, a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara, valamint a Pécsi Tudományegyetem Nőikara és Vegyeskara mutatkozik be Balatoni Sándor, Balázs Árpád, Bárdos Lajos, Giuseppe Verdi, Gioacchino Rossini, Gyöngyösi Levente, John Dowland, Karl Jenkins, Kocsár Miklós, Kodály Zoltán, Ligeti György, Niels La Cour, Orbán György, Pierre Certon, Tóth Péter és Wolf Péter műveinek előadása során.

Az est második felében a Pannon Filharmonikusok előadásában Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve hangzik el.

Hangról hangra… – Fehér Anikó írása a program indulása kapcsán

„Az éneklés szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is.”
(Kodály Zoltán)
„Aki nem tud énekelni: bizony nagyon szegény ember, még ha tele van is forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre. Otthon amidőn valamelyikünk hosszú és magányos útra indult, öregeink azt kérdezték: Jól felöltöztél-e? Botod van-e? Hát éneket viszel-e magaddal? Vagyis védelmet a sötétség s az úti veszedelmek ellen.”
(Sütő András)

Az éneklés az egyik legtermészetesebb emberi tevékenység. A gyermeket kezében tartó nő és a hosszú időt együtt töltő társaság egyaránt dalra fakad, ha békén hagyják őket.
Miért is jó énekelni? Miért akasztanak dallamot az ehhez értők az egyébként is maradandó és szívhez szóló szövegekre, versekre? Nehéz a válasz. A zene, különösen ha bármilyen külső segítség, eszköz nélkül hozzuk létre, lehet, hogy valami többet tud sokminden másnál.
Ezt bizonyítja az a tény, hogy Magyarországon mintegy 100.000 ember énekel önként, fizetség nélkül, rendszeresen többedmagával. Ez bizony 1 %-a a teljes magyar lakosságnak. És ennyi a tagsága a regisztrált amatőr kórusoknak és népdalköröknek. Ha csak a népdalköröket (asszonykórus, pávakör) nézzük, minden harmadik településen van egy belőlük, és ők valamennyien a hagyományt őrzik, talán tovább is adják.
A közös éneklés intézményesülésének régi hagyományai vannak. 1865-ben Ábrányi Kornél zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus kezdeményezésével jött létre az Országos Magyar Daláregyesület, amelynek 1888-ig Ábrányi vezértitkára is volt. Első országos karnagya pedig Himnuszunk zeneszerzője, Erkel Ferenc lett. Ezen éneklő csoportok, azaz a dalárdák hatására alakultak aztán meg a gyári munkásénekkarok a 20. szd. elején. Az új magyar kórusirodalom létrejöttének és virágzásának hatására, és nem utolsó sorban Kodály Zoltán kezdeményezésére a férfi tagokból álló dalárdák lassanként vegyeskarokká alakultak, szintén öntevékeny formában.
Később a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége (1949), és a vele egykorú Magyar Dolgozók Énekkarainak Országos Szövetsége (mint jogelődök) nyomán megalakult (és egy ideig vele párhuzamosan működött) a Bartók Béla Szövetség (Magyar Dolgozók Ének- és Zenekarainak Országos Központja) 1945-1951-ig. Ezen jogelődök nyomán alakult meg 1970-ben immár komoly célokkal a Kórusok Országos Tanácsa Dr. Kiss Kálmán elnökletével. A szervezet hangzatos (betűszó) neve (KÓTA) ma is használatos, igaz, 1990-ben alaposan átalakult és néhány éve felvette a ma is regnáló A Magyar Kórusok Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége nevet.

A KÓTA tehát kulturális és művelődési feladatokat ellátó szakmai szövetség, a legnagyobb kórus- és népzenei adatbázissal rendelkező közhasznú társaság, amely a kultúráért felelős minisztérium szakmai tanácsadó szervezete is egyúttal. A teljes magyar nyelvterület gyermek, ifjúsági és felnőtt énekkarait, amatőr zenekarait és népzenei együtteseit állandó szakmai tanácsokkal látja el, minősítőket és találkozókat szervezve folyamatos zenei naprakészségben tartja nagyszámú (közel 100.000-es) tagságát. Folyóiratot ad ki ZeneSzó címmel, CD-ket jelentet meg. Az 1934-ben szárba szökő Éneklő ifjúság mozgalom (melynek elindítója Bárdos Lajos és kortársai, elsősorban Kerényi György nevéhez kapcsolódó Magyar Kórus kiadóvállalat) céljainak továbbvivője, utódja.

2015-ben a KÓTA is fontos résztvevője volt annak a szakmai grémiumnak, amely munkálkodik a Mindennapos éneklés c. projekten. Ennek a kezdeményezésnek a célja az, hogy az iskolások a lelküket is pallérozzák egy kicsit, ráadásul minden nap – egy-egy ének eldalolásával. Az együttműködés keretében elkészült a KÓTA által összeállított és a tagok által véleményezett énekgyűjtemény, melynek kiadása attól függ, hogy rendelkezésre áll-e a forrás. A kiadvány elkészítésében igen nagy részt vállalt a KÓTA jelenlegi elnöke, a Liszt-díjas karnagy, Mindszenty Zsuzsánna.

Nemrégiben a KÓTA megbízást kapott az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságától, hogy hozzon létre egy sokszínű, értékvédő programot. A cél eléréséhez a költségvetésből 100 millió forintos keretösszeget kapott a kórusszövetség, amellyel felvállalta, hogy küldetésével összhangban számos rendezvény összehangolt megszervezésével Magyarország művészeti, szellemi és emberi fejlődését fogja elősegíteni 2019. novemberétől 2020. június 30-ig. Ezalatt az idő alatt 19 megye 36 településen, összesen 69 helyszínen lesznek szívet-lelket melengető, közösséget kovácsoló avagy tanító programok.

A legfontosabb események, amelyeket a program során megvalósítanak: Éneklő Ifjúság Szakmai Napok, Éneklő Ifjúság Gálakoncert, Hangverseny a MÜPÁ-ban, Ifjúsági Kórusünnep,
Szálljon fel énekünk… de hogyan? – XVI. Magyar Karvezető Konferencia, Hold Fast to Dreams – Ragaszkodj az álmokhoz! – Nemzetközi Zenei Nevelési Konferencia, mintegy félszáz Kórustalálkozó, Az „Életet az énekbe!” jelige szerepe Bárdos Lajos és Kardos Pál pedagógiájában – országos továbbképzési nap, Szakmai Nap Ének- és Szolfézstanároknak, Tehetséggondozás Kodály szellemében – Továbbképzés, Bárdos Szimpózium – szakmai találkozó és továbbképzés, Karvezető Kurzus, XIV. Kodály Tábor – óvodapedagógusok, énektanárok, karnagyok szakmai találkozója – és sorolhatnánk.

Az eseménysorozat sajtótájékoztatóján Rónaszékiné Keresztes Monika, az EMMI magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztosa ezt mondta: „Környezetünk, a teremtett világ védelme mindig aktuális probléma és egyre sürgetőbb feladata az emberiségnek. Sokszor és sokat beszélünk erről és ez így helyes. Mégis a legfontosabb, hogy értő és érző módon cselekedjünk, mindenki a saját területén. A teremtésben, mi emberek, alkotótársak lettünk, jó, ha ezzel tisztában vagyunk. Csak akkor védhetjük helyesen földi otthonunkat, ha nem csak magunk, hanem egymás számára dolgozunk érte… A személyiségnek … a belső harmóniáját adja a művészet, azon belül is, semmivel sem pótolható módon a klasszikus zene, és ez a biológiai mellett, lelki klímavédelem.”
A magyar kórusszövetség, a KÓTA kezében most hatalmas lehetőség van. A múltja a biztosíték: nem fogja eltékozolni.

 

Már lehet jelentkezni a XVI. Magyar Karvezető Konferenciára

Immár másodszor hirdetjük meg “Szálljon fel énekünk” – de hogyan? címmel a KÓTA hagyományos éves karvezető konferenciáját. Tavaly a reneszánsz előadói gyakorlat állt a középpontban, az idei évben pedig a hangképzésre és más tudnivalókra is kitekintve a romantika korával foglalkoznak részletesebben az előadók: Deményi Sarolta, Erdélyi Ágnes, Dr. Fazekas Ágnes, Heim Mercedes, Horváth István, Dr. Lakner Tamás és Dr. Mindszenty Zsuzsánna. Az eseményen közreműködik a Budapesti Monteverdi Kórus is, Kollár Éva Liszt-díjas karnagyvezényletével.

A konferenciára a belépés díjtalan, de regisztrálni szükséges az alábbi linkre kattintva: https://forms.gle/VdVGUe4VMSNZJdWZ9

A pontos programot eseménynaptárunkban lehet átböngészni. A Facebook-esemény ide kattintva érhető el.

 

Teltházas koncertet rendezett a KÓTA a Müpa nagytermében

A Hangról Hangra… az ifjúsági kóruséneklésért program keretében teltházas koncertet szervezett a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – a KÓTA.

A Nemzeti operák gyöngyszemei című hangversenyre 2020. március 1-jén került sor, mintegy nyitányaként az országosan csaknem 100 különböző eseményt összefogó Hangról Hangra programnak. Az est résztvevői között kiváló amatőr énekkarokat hallhatott a közönség a debreceni Kodály Kórus és a MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködése mellett. A népszerű operarészletekből összeállított gazdag programban Horti Lilla, Gál Erika, Szappanos Tibor és Szegedi Csaba énekművészek léptek még színpadra.

A koncertműsort Somos Csaba Liszt-díjas karmester, a Nemzeti Énekkar karigazgatója, a KÓTA társelnöke állította össze és vezényelte. A megjelenteket Rónaszékiné Keresztes Monika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztosa köszöntötte.

A fellépő nem hivatásos énekkarok:
Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Zoltán Kórusa (karigazgató: B. Horváth Andrea)
Budapesti Vándor Kórus (karigazgató: Németh Zsuzsanna)
Dunaújvárosi Vegyeskar (karigazgatók: Könyves Ágnes, Kurucz Gergely)
Hunyadi Nagykórus (karigazgató: Igaliné Büttner Hedvig)
Magnificat Leánykar (karigazgató: Szebellédi Valéria)
Padragi Bányász Férfikórus (karigazgató: Kanyárné Grünvald Petra)
Pécsi Bartók Béla Férfikar (karigazgató: Lakner Tamás)
Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara (karigazgatók: Kertész Attila, Rózsa Bernadett)
Törökbálinti Cantabile Kórus (karigazgató: Vékey Marianna)
Tungsram Kodály Zoltán Férfikar (karigazgató: Pálinkás Péter)
VME Vass Lajos Kórus (karigazgatók: Bárd Judit, Szűcs Dániel)

A hangversenyről Thaler Tamás és Nagy Attila (Müpa) készített fotókat, melyek az alábbi Facebook-albumokban tekinthetőek meg:
https://www.facebook.com/pg/KOTA1970/photos/?tab=album&album_id=2889938661072581
https://www.facebook.com/pg/KOTA1970/photos/?tab=album&album_id=2893282464071534

 

Még lehet jelentkezni a soproni „Hangról hangra” Szakmai Napra

Az 5. Szólam Alapítvány és a KÓTA 2020. február 29-én szakmai napot rendez ének-zene és szolfézstanárok számára. A program során az iskolai ének-zene tanítás és kórusvezetés aktuális kérdései, a mindennapos éneklés bevezetése, az iskolai kórusszervezés jó gyakorlatai és a repertoárbővítés kerülnek terítékre.

Időpont: 2020. február 29. 10:00-17:00 óra
Helyszín: Horváth József AMI Sopron, Szélmalom utca 17.

A szervezők 2020. február 14-ig várják a téma iránt érdeklődő ének-zene és szolfézstanárok jelentkezését a programra. A jelentkezési lap ide kattintva tölthető ki: http://5.szolam.com/szakmainap-jelentkezes/

A szakmai nap megnyitóját és bevezető előadását Hartyányi Judit, a KÓTA elnökségi tagja tartja, „Éneklés az osztályokban – Mikor, mit, hogyan?!” címmel. Kocsis-Holper Zoltán, a soproni Kórus Spontánusz alapító-karnagya, a KÓTA Művészeti Bizottságának tagja „Repertoárbővítés az internet segítségével” osztja meg tapasztalatait a hallgatósággal arról, milyen forrásokból lehet egyszerűen és hatékonyan színesíteni az iskolai együttesek koncertműsorát.

A zeneoktatás új irányáról tart előadást Terray Boglárka, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense.  Az Európai Unió és Magyarország Kormánya támogatásával, öt magyarországi művészeti egyetem együttműködésében megvalósult fejlesztőprojekt során digitális tananyag készült a magyarországi szolfézsoktatás kiegészítésére, amely célja, hogy a fiatal generációk számára vonzóbbá, ugyanakkor még hatékonyabbá tegye a zenei alapok elsajátítását.

Az iskolai kórusszervezéssel kapcsolatos tapasztalatait két szakember osztja meg a szakmai nap résztvevőivel. Haui Lóránt, a győri Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola gyerekkarának karnagya, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának művésztanára, és Nemes József, a debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára, a Lautitia Kóruscsalád művészeti vezetője más-más perspektívákból mutatják be saját munkájukat, eredményeiket, és adnak tanácsokat a mindennapi iskolai kórusmunkához. A szakmai nap programjában betanítási gyakorlat is szerepel a programra alakuló projektkórus közreműködésével, melynek vezetője Nemes József lesz.

A szakmai napot pódiumbeszélgetés zárja az esemény megívott előadóival.

További információ Török Krisztinától kérhető (krisztina@5.szolam.com)

(Az 5. Szólam cikke.)