Az Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan 2020 az Úrvacsora éve Magyarországi Evangélikus Egyházban. E programsorozat jegyében készült el a napokban megjelenő kóruskötet – elsősorban templomi énekkarok számára.

Forrás: evangelikus.hu

Bence Gábor ajánlóját közöljük:

„A kötetben ötvennyolc kompozíció található: ezeknek jelentős része első közlés. A hangszerkíséretes egyszólamú művektől a könnyű korálharmonizációkon át a barokk kiskantátákig igen sokoldalú válogatást vehetünk kézbe. Külön öröm, hogy a ma élő kóruskomponisták közül ketten – Tillai Aurél és Kecskés D. Balázs – e kötet számára készítettek új kompozíciót az Evangélikus Egyházzenei Bizottság felkérésére. Olyan kórusműveket kértünk tőlük, amelyeket az „átlagos” gyülekezeti énekkarok is meg tudnak tanulni, beilleszthetők a liturgiába, és magas művészi értékkel bírnak.
Tillai Aurél négyszólamú, orgonakíséretes művel ajándékozott meg bennünket: Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. A finom újromantikus harmóniák és a könnyen énekelhető dallamok oly letisztult zenei szerkezetbe vannak beágyazva, hogy bárki számára követhető a zenei, retorikai folyamat, amelyet az orgonaszólam tagol négy gyönyörű ívre.
Kecskés D. Balázs a minimal art és az ostinato-technika alapjaira épített művet írt úgy, hogy a zenei eszközök mégis az átélhetőséget, a kifejezést középpontba állító egyéni stílussá alakulnak a kórusműben. Ha a próbák során az énekkar megismerkedik azokkal a kis zenei elemekkel, amelyek téglái e kompozíciónak, már nem okozhat nehézséget a teljes mű felépítése sem. A mű címe: Áldom az Urat minden időben (a 34. zsoltár verseire).
A két, felkérésre írt mű mellé az Evangélikus Kántorképző Intézet munkatársaival még ötvenhat tételt gyűjtöttünk, olyanokat, amelyek megfelelnek a kezdeti célkitűzéseknek: kapcsolódjanak az úrvacsora témájához, legyenek könnyen megtanulhatók, és ne feszítsék túl az istentisztelet időkereteit.
A szerzőkről: A XVI. századtól napjainkig terjed a szerzők sora. A legkorábbi közülük talán Clemens non Papa, akitől egy méltóságteljes ötszólamú Sanctus-kánont közlünk. A nagy evangélikusok szinte mindegyike képviselteti magát egy-egy művel: Schütz, Buxtehude, Bach, Telemann, Mendelssohn, Szokolay Sándor és Sulyok Imre is. Néhány olyan barokk mű is bekerült a válogatásba, amely még nem jelent meg nyomtatásban, csak kéziratos formája ismert. Ilyen Johann Friedrich Meister kantátája: Én vagyok az élet kenyere címmel. Két izgalmas huszadik századi motettát kaptunk Erkki Tuppurainen finn zeneszerzőtől, a jogutódok hozzájárultak egy csodálatos Kocsár-kánon közléséhez is, illetve a fiatal evangélikus zeneszerző, Muntag Lőrinc ajándékozta meg a kötetet egy gyönyörű korálmotettával az Örülj, szívem, vigadj, lelkem énekünkhöz.
Örömmel ajánljuk a kórusok és gyülekezetek figyelmébe a Luther Kiadónál beszerezhető kötetet.”