Tizenhárom, a kultúra területén tevékenykedő hazai nonprofit és szakmai-érdekvédelmi szervezet, intézmény kereste közös megbeszélésen azokat a lehetőségeket, amelyekkel akár rövid, akár hosszú távon a leghatékonyabban segíthetik az Ukrajnában dúló háború elszenvedőit. A megfogalmazottak szerint a kulturális szféra segítségére a háború lezárása után is szükség lesz, ám a jelenlegi és a későbbi fázisban a leghatékonyabb eszközök eltérőek.

A kulturális szféra intézményei, szervezetei az elmúlt egy hétben adománygyűjtési akciókkal illetve erre történő felhívásaikkal, szállások felajánlásával már bekapcsolódtak az Ukrajnában kirobbant háború menekültjeinek megsegítésébe. Az egyéni és intézményes felajánlások, pénzadományok és tárgybeli adományok gyűjtése mellett sok helyen kikerültek a látogatói terekbe a gyűjtőurnák, a felhívások az adományozásra. Szükség lehet a színházak, múzeumok, könyvtárak szállítási kapacitására is, akár a továbbutazni szándékozó menekültek szállításában, akár az adományok elosztása során.

A megbeszélésen részt vett 13 szervezet, intézmény képviselői egységesen hangsúlyozták: rendkívül fontos az együttműködés a már gyakorlott karitatív szervezetekkel, amelyek az elmúlt napokban feltérképezték a valós igényeket és jelenleg is a leghatékonyabban koordinálják a felajánlásokat. A határmenti területekről egyre inkább a helyi koordinált segítségnyújtás felé tolódik majd el a hangsúly, ahogy a menekültek egyre távolabbi településekre érkeznek majd meg a határ felől, ezért nagyon fontos az együttműködés a helyi önkormányzatokkal is, amelyek az adott helyszínen felmerülő igényekkel, problémákkal leginkább tisztában vannak. Az információáramlás helyi központjaiként léphetnek fel mindennek során a könyvtárak, múzeumok, színházak is nyilvános internetes felületeiken és nyomtatott anyagaikon.

Középtávon fontos feladat, hogy a nálunk tartózkodó menekültek mentális segítése, legalább az átmeneti biztonságérzet megteremtése a számukra. Ezen a téren az előadó-művészet, a zenekarok, kórusok és táncegyüttesek, az alkotó közösségek tehetnek a legtöbbet, például a gyermekek számára tartott ingyenes bábelőadásokkal, állatkerti, játszóházi látogatások felajánlásával, és gyermekfoglalkoztató tevékenységgel, igénybe véve a helyi könyvtárak, művelődési házak, befogadóhelyek segítségét is. A szülők számára ugyanakkor segítséget jelenthet, ha helyben tudnak, akár néhány napra is, munkát vállalni, a jogi lehetőségek feltérképezése ebben a kérdésben már megkezdődött. A megbeszélésen részt vettek abban is egyetértettek, hogy a segítségnyújtás során a megfelelő jogi háttér, a pénzügyi szabályok betartása nagyon fontos hosszú távon is, hogy a segítő intézmények és civil szervezetek el tudjanak számolni az idejükkel, erőforrásaikkal.

A háború vége után Ukrajna nagyon nehéz helyzetben lesz, a kultúrára szánható forrásaik valószínűleg kiapadnak, ezért a hazai kulturális szférában tevékenykedő, és így a kultúra problémáira érzékeny közönséget elérő szervezetek az alaptevékenységükkel lehetnek majd a leghasznosabbak. Az ukrán és Ukrajna területén élő más nemzetiségű művészek segítésének, a kultúra újjáélesztésének hatékony módja lehet majd az ottani művészek meghívása rendezvényekre, fesztiválokra fellépőként, illetve bevonásuk a hazai alkotói folyamatokba, így juttatva őket bevételhez. A már itt tartózkodó művészek számára, ahogyan azt a koronavírus-járvány során minden hazai művész is megtapasztalhatta, már most fontos lenne az alkotási lehetőség megteremtése, amihez meg kell találni a megfelelő forrásokat.

A megbeszélés résztvevői és a közlemény aláírói:

Független Előadó-Művészeti Szövetség

KÓTA – Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége

Kulturális Központok Országos Szövetsége

Magyar Fesztivál Szövetség

Magyar Könyvtárosok Egyesülete

Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége

Magyar Színházi Társaság

Magyar Teátrumi Társaság

Sín Művészeti Központ

Szegedi Nemzeti Színház

Színház- és Filmművészeti Egyetem

Táncpedagógusok Országos Szövetsége

Vidéki Színházigazgatók Egyesülete