Kocsár Miklós végső búcsúztatása szeptember 20-án (péntek) 14.30-kor lesz a Farkasréti temetőben. 

Mindenkinek szeretettel ajánljuk figyelmébe Mohayné Katanics Mária: Válogatás Kodály kórusműveiből – Elemzések című új formában megjelent, nagysikerű könyvét. A sok fotóval, kottaképpel ellátott, szép és tartalmas kiadvány nagyon hasznos lehet énektanárok, karnagyok, kórusénekesek számára. A Flaccus Kiadónál a bolti árhoz képest nagy kedvezménnyel vásárolható meg a könyv.

2019. augusztus 30-án, délután 3 órakor tartotta első szakmai rendezvényét az Ének-zenét Tanítók Országos Egyesülete az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet Kodály termében.

• Az Egyesület megalakulásának célja, szakmai és etikai:
• A magyar ének- és zeneoktatás értékorientált, mégis modern szemléletének a megtartása;
• A magyar ének és zeneoktatás iránti felelősségérzettel végzett munka – Kodály példája nyomán a legmagasabb fokú igényesség;
• A szakmai szempontok elsődlegességének érvényesítése a viták során és a döntésekben;
• Határozott vélemény képviselete a zeneoktatás jövőjét illető kérdésekben, hivatalos szakmai állásfoglalás az ének-zene oktatással összefüggő ügyekben;
• Zenei értékekre fókuszáló szakmai vélemény megfogalmazása az egyesület tevékenységét érintő kérdésekben: az oktatáshoz kapcsolódó törvények, rendeletek, kötelező dokumentumok tekintetében
• A zenész és pedagógus szakma megfelelő érdekvédelme;
• Szakmai összefogás és a szakmai fejlődés előmozdítása (új anyagok, módszerek közzététele, cseréje);
• Összefogás minden olyan szervezettel, intézménnyel, amelyeknek az ének-és zeneoktatáshoz, az igényes zeneműveléshez kapcsolódik;
• A zenével összefüggő legfrissebb tudományos eredmények felkutatása és közkinccsé tétele;
• A mindennapos éneklés elvének és gyakorlatának terjesztése;
• Szakmailag ellenőrzött honlap létrehozása, melyen az ének-zene oktatással kapcsolatos információk, segédanyagok elérhetőek minden érdeklődő számára.

Az Ének-zenét Tanítók Országos Egyesülete elnökségének tagjai: Mezei János (elnök), Dobszay Ágnes és Szabó Katalin (elnökségi tag).

Szomorúsággal tudatjuk, hogy szövetségünk tiszteletbeli elnöke, Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja 2019. augusztus 29-én, életének 86. évében, elhunyt.

Kocsár Miklós a 20. századi nagy magyar kórushagyomány örökségének egyik legméltóbb képviselője volt, műveit rendkívüli szuggesztivitással alkotta, zeneköltői munkássága kiemelkedő művei között oratóriumokat, kórusműveket, dalokat, különböző hangszerre írt kamaradarabokat, zenekari darabokat, szimfonikus és versenyműveket, valamint pedagógiai műveket egyaránt találni.

Kocsár Miklós 1933. december 21-én született Debrecenben. A Zeneművészeti Főiskolát 1959-ben végezte el Farkas Ferenc tanítványaként. 1963-ban a Zeneműkiadó szerkesztője, majd a Madách Színház zenei vezetője, karmestere volt. 1972-től tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában mint zeneszerzés-tanár. 1974 és 1983 között a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője, majd 1983 és 1995 között a zenei főosztály helyettes vezetője volt. 1996-tól a Vántus István Társaság tiszteletbeli elnöke, 1992-ben az MMA egyesület egyik alapító tagja, 2001-2004-ben az elnökség tagja volt. Köztestületté alakulása óta az MMA rendes tagja volt.

Erkel Ferenc-díjjal kétszer – 1973-ban és 1982-ben – is kitüntették, az érdemes művész címet 1987-ben, a Bartók-Pásztory-díjat 1992-ben, az Ezüst Toll kitüntetést 1998-ban, a Magyar Művészetért Alapítvány díját 1999-ben kapta meg. 2004-ben elnyerte a KÓTA díját, 2005-ben a Kölcsey-emlékplakettet.

2000-ben vehette át a Kossuth-díjat zeneszerzői tevékenységéért, különös tekintettel világszerte elismert kórusműveire: a kortárs magyar zene hírnökeire. 2014-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a csillaggal polgári tagozat kitüntetéssel és a Nemzet Művésze díjjal ismerték el.

Kocsár Miklóst a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Temetéséről a család később intézkedik.

87 éves korában elhunyt Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, karnagy, zenetanár, a KÓTA tiszteletbeli elnöke. Az ismert és elismert művész 1931. szeptember 27-én született Budapesten, édesapja Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós volt.

Zenei tanulmányait cselló hangszeren kezdte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán – Szervánszky Endre növendékeként – 1958-ban diplomázott, kitüntetéssel. 1961-ig a Fővárosi Zeneiskola Szervezet szolfézstanáraként dolgozott. 1970-ig a Duna Művészegyüttes karmestere, zenei vezetője.
A szolnoki és zalaegerszegi néptánc-fesztiválokon több ízben elnyerte a zeneszerzői díjat. 1971-től 1990-ig a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető karmestere. 1991 óta a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-, zeneirodalom- és népzenetanára volt.
Művei között tarthatjuk számon a táncegyüttesek számára írt népzenei feldolgozásokat, táncjáték-, és táncdráma-kíséreteket. Szerzett filmzenét is, többek közt a Ludas Matyihoz, a Szaffihoz, a Tetovált nőhöz. Színházi művekhez is komponált zenét: Koldus és királyfi, Távolban egy fehér vitorla, Telihold. Világhírű kórusművei a Üszküdárá vagy épp a Járd ki lábam.
1974-ben Erkel-díjat, 1995-ben Lyra-díjat kapott, 1997-ben Székesfehérvár díszpolgára lett, 2001-ben Apáczai Csere János-díjjal, 2005-ben KÓTA zeneszerzői díjjal ismerték el munkásságát, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa lett. A Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Magyar Muzsikus Fórum elnökségi tagja volt.

Daróci Bárdos Tamás temetéséről később intézkednek.

Nyugodjon békében!

(forrás: atempo.sk)