2020. március hónap bejegyzései

Zenei élet a koronavírus-járvány alatt

Az Európai Zenei Tanács arról készít felmérést, milyen hatással van a jelenlegi helyzet a virágzó, ám a külső körülményeknek jelentős mértékben kiszolgáltatott zenei szektorra.
Az előadó- és alkotóművészeket életére és helyzetére a koronavírus-járvány (COVID-19) jelentős hatással van. Zenei események, koncertek, fesztiválok, workshopok, konferenciák maradnak el, az oktatás is más platformokra került. Ezeknek a gazdasági és társadalmi hatása igen jelentős, nem csupán a nem alkalmazottakat, a vállalkozóként dolgozók előadókat és alkotókat érinti, hanem más kisvállalkozásokat, akiknek napi megélhetése került veszélybe.
Az Európai Zenei Tanács arra szólítja fel a politikai döntéshozókat, hogy a zenei szektorban dolgozókat is vegye figyelembe a tervezett segítségnyújtáskor. Az iparág kiszolgáltatottsága miatt fontos, hogy gyorsan és nem bürokratikus úton szülessenek meg ezek a döntések, amelyek által egyének és szervezetek is megmeneküljenek a gazdasági összeomlástól.
A pontos és minél szélesebb körű adatok összegyűjtése érdekében az Európai Zenei Tanács kérdőívet készített, amely itt tölthető ki. (A kérdőív angol nyelvű.)

A cikk forrása a Papageno.hu.

Közeleg a pécsi Ifjúsági Kórusünnep!

A Hangról Hangra program keretében három olyan nagyszabású koncertre is sor kerül, melyek mind a megszólaló műsort, mind a produkcióban résztvevő énekesek létszámát tekintve minden bizonnyal kiemelkedő élményt nyújtanak. Sorrendben a pécsi hangverseny már a második lesz; biztosak lehetünk abban, hogy a hangulat a Kodály Központban is ugyanolyan fantasztikus lesz, mint az első estén a Művészetek Palotája nagytermében!

Jegyet ide kattintva lehet még vásárolni.

Az est első részében az ifjúsági kórusok legjava, a Mátyás Király Általános Iskola Nagykórusa, kecskeméti Aurin Leánykar, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának Laudate Vegyeskara, a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara, valamint a Pécsi Tudományegyetem Nőikara és Vegyeskara mutatkozik be Balatoni Sándor, Balázs Árpád, Bárdos Lajos, Giuseppe Verdi, Gioacchino Rossini, Gyöngyösi Levente, John Dowland, Karl Jenkins, Kocsár Miklós, Kodály Zoltán, Ligeti György, Niels La Cour, Orbán György, Pierre Certon, Tóth Péter és Wolf Péter műveinek előadása során.

Az est második felében a Pannon Filharmonikusok előadásában Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című műve hangzik el.

Hangról hangra… – Fehér Anikó írása a program indulása kapcsán

„Az éneklés szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is.”
(Kodály Zoltán)
„Aki nem tud énekelni: bizony nagyon szegény ember, még ha tele van is forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre. Otthon amidőn valamelyikünk hosszú és magányos útra indult, öregeink azt kérdezték: Jól felöltöztél-e? Botod van-e? Hát éneket viszel-e magaddal? Vagyis védelmet a sötétség s az úti veszedelmek ellen.”
(Sütő András)

Az éneklés az egyik legtermészetesebb emberi tevékenység. A gyermeket kezében tartó nő és a hosszú időt együtt töltő társaság egyaránt dalra fakad, ha békén hagyják őket.
Miért is jó énekelni? Miért akasztanak dallamot az ehhez értők az egyébként is maradandó és szívhez szóló szövegekre, versekre? Nehéz a válasz. A zene, különösen ha bármilyen külső segítség, eszköz nélkül hozzuk létre, lehet, hogy valami többet tud sokminden másnál.
Ezt bizonyítja az a tény, hogy Magyarországon mintegy 100.000 ember énekel önként, fizetség nélkül, rendszeresen többedmagával. Ez bizony 1 %-a a teljes magyar lakosságnak. És ennyi a tagsága a regisztrált amatőr kórusoknak és népdalköröknek. Ha csak a népdalköröket (asszonykórus, pávakör) nézzük, minden harmadik településen van egy belőlük, és ők valamennyien a hagyományt őrzik, talán tovább is adják.
A közös éneklés intézményesülésének régi hagyományai vannak. 1865-ben Ábrányi Kornél zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus kezdeményezésével jött létre az Országos Magyar Daláregyesület, amelynek 1888-ig Ábrányi vezértitkára is volt. Első országos karnagya pedig Himnuszunk zeneszerzője, Erkel Ferenc lett. Ezen éneklő csoportok, azaz a dalárdák hatására alakultak aztán meg a gyári munkásénekkarok a 20. szd. elején. Az új magyar kórusirodalom létrejöttének és virágzásának hatására, és nem utolsó sorban Kodály Zoltán kezdeményezésére a férfi tagokból álló dalárdák lassanként vegyeskarokká alakultak, szintén öntevékeny formában.
Később a Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége (1949), és a vele egykorú Magyar Dolgozók Énekkarainak Országos Szövetsége (mint jogelődök) nyomán megalakult (és egy ideig vele párhuzamosan működött) a Bartók Béla Szövetség (Magyar Dolgozók Ének- és Zenekarainak Országos Központja) 1945-1951-ig. Ezen jogelődök nyomán alakult meg 1970-ben immár komoly célokkal a Kórusok Országos Tanácsa Dr. Kiss Kálmán elnökletével. A szervezet hangzatos (betűszó) neve (KÓTA) ma is használatos, igaz, 1990-ben alaposan átalakult és néhány éve felvette a ma is regnáló A Magyar Kórusok Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége nevet.

A KÓTA tehát kulturális és művelődési feladatokat ellátó szakmai szövetség, a legnagyobb kórus- és népzenei adatbázissal rendelkező közhasznú társaság, amely a kultúráért felelős minisztérium szakmai tanácsadó szervezete is egyúttal. A teljes magyar nyelvterület gyermek, ifjúsági és felnőtt énekkarait, amatőr zenekarait és népzenei együtteseit állandó szakmai tanácsokkal látja el, minősítőket és találkozókat szervezve folyamatos zenei naprakészségben tartja nagyszámú (közel 100.000-es) tagságát. Folyóiratot ad ki ZeneSzó címmel, CD-ket jelentet meg. Az 1934-ben szárba szökő Éneklő ifjúság mozgalom (melynek elindítója Bárdos Lajos és kortársai, elsősorban Kerényi György nevéhez kapcsolódó Magyar Kórus kiadóvállalat) céljainak továbbvivője, utódja.

2015-ben a KÓTA is fontos résztvevője volt annak a szakmai grémiumnak, amely munkálkodik a Mindennapos éneklés c. projekten. Ennek a kezdeményezésnek a célja az, hogy az iskolások a lelküket is pallérozzák egy kicsit, ráadásul minden nap – egy-egy ének eldalolásával. Az együttműködés keretében elkészült a KÓTA által összeállított és a tagok által véleményezett énekgyűjtemény, melynek kiadása attól függ, hogy rendelkezésre áll-e a forrás. A kiadvány elkészítésében igen nagy részt vállalt a KÓTA jelenlegi elnöke, a Liszt-díjas karnagy, Mindszenty Zsuzsánna.

Nemrégiben a KÓTA megbízást kapott az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságától, hogy hozzon létre egy sokszínű, értékvédő programot. A cél eléréséhez a költségvetésből 100 millió forintos keretösszeget kapott a kórusszövetség, amellyel felvállalta, hogy küldetésével összhangban számos rendezvény összehangolt megszervezésével Magyarország művészeti, szellemi és emberi fejlődését fogja elősegíteni 2019. novemberétől 2020. június 30-ig. Ezalatt az idő alatt 19 megye 36 településen, összesen 69 helyszínen lesznek szívet-lelket melengető, közösséget kovácsoló avagy tanító programok.

A legfontosabb események, amelyeket a program során megvalósítanak: Éneklő Ifjúság Szakmai Napok, Éneklő Ifjúság Gálakoncert, Hangverseny a MÜPÁ-ban, Ifjúsági Kórusünnep,
Szálljon fel énekünk… de hogyan? – XVI. Magyar Karvezető Konferencia, Hold Fast to Dreams – Ragaszkodj az álmokhoz! – Nemzetközi Zenei Nevelési Konferencia, mintegy félszáz Kórustalálkozó, Az „Életet az énekbe!” jelige szerepe Bárdos Lajos és Kardos Pál pedagógiájában – országos továbbképzési nap, Szakmai Nap Ének- és Szolfézstanároknak, Tehetséggondozás Kodály szellemében – Továbbképzés, Bárdos Szimpózium – szakmai találkozó és továbbképzés, Karvezető Kurzus, XIV. Kodály Tábor – óvodapedagógusok, énektanárok, karnagyok szakmai találkozója – és sorolhatnánk.

Az eseménysorozat sajtótájékoztatóján Rónaszékiné Keresztes Monika, az EMMI magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztosa ezt mondta: „Környezetünk, a teremtett világ védelme mindig aktuális probléma és egyre sürgetőbb feladata az emberiségnek. Sokszor és sokat beszélünk erről és ez így helyes. Mégis a legfontosabb, hogy értő és érző módon cselekedjünk, mindenki a saját területén. A teremtésben, mi emberek, alkotótársak lettünk, jó, ha ezzel tisztában vagyunk. Csak akkor védhetjük helyesen földi otthonunkat, ha nem csak magunk, hanem egymás számára dolgozunk érte… A személyiségnek … a belső harmóniáját adja a művészet, azon belül is, semmivel sem pótolható módon a klasszikus zene, és ez a biológiai mellett, lelki klímavédelem.”
A magyar kórusszövetség, a KÓTA kezében most hatalmas lehetőség van. A múltja a biztosíték: nem fogja eltékozolni.

 

Énekelni jó! tanfolyamok – Csoportos és egyéni énekhangképzési ismeretek ének-zenetanárok, tanítók, óvópedagógusok, zenepedagógusok számára 2020 első félévében

Csoportos és egyéni énekhangképzési ismeretek Bruckner Adrienne: Énekelni jó(l)! című könyve alapján.
A továbbképzés célja:
– A csoportos énekhangképzés korszerű módszereinek elterjesztése, középpontban az énekhangok kezelésének, fejlesztésének felelősségteljes szemléletével.
– A tanárok egyéni hangképzésének fejlesztése, hangi karbantartás, munkaképesség gondozás.


A nem akkreditált továbbképzés
– foglalkozik az összes hangképzéssel kapcsolatos pedagógiai kérdéssel (hangképzés szemléletű óravezetés, – kóruspróba, a mutálás problémái),
– tartalmazza a különböző korosztályok beénekeltetési módszereit, gyakorlatait,
– egyéni (5 óra) hangképzési ismereteket nyújt.
Az előadásokat (17 óra) a gyakorlati mozzanatokról tanultak azonnali csoportos kipróbálása követi (8 óra)
Az ismeretek számonkérésének módja:
– írásbeli beszámoló formájában beéneklési terv készítése adott korosztály számára;
– aktív részvétel kamaraének mini koncerten.
Foglalkozási órák száma: 30 óra
A jelentkezés feltétele: felsőfokú zenei végzettség.
Javasolt munkakörök: zenepedagógus, ének-zenét tanító tanár, tanító, óvodapedagógus

A továbbképzés ideje 2020. első felében:
tanév közben: március 28., április 4., 18., 16., 25., (Jelentkezési határidő: márc. 10.)
szünidőben: június 23., 24., 25., 26., 29., 30. (Jelentkezési határidő: jún.10.)

A részvételi díj összege:
Csoportos és egyéni hangképzés: 40.000 Forint
Csak a csoportos foglalkozások: 30.000 Forint
Csak a csoportos gyakorlati foglalkozások: 10.000 Forint
Részvételi díjon felüli költségek: vidékieknek szállás

Helyszín:
Szabolcsi Bence Zeneiskola, Budapest, V. kerület Vármegye utca 9.

További információ Dr Vékássy Lászlónétól kérhető.
Tel.: 06/20/353-3764
e-mail: vekassy@t-online.hu

Március 31-ig lehet jelentkezni a IV. Budapesti Nemzetközi Kórusünnepre

A szervezők megnyitották és március 31-ig várják a jelentkezést a következő Budapesti Nemzetközi Kórusünnepre, melyre idén július 2-5. között kerül majd sor.

A szervezők szavaival:
„Ne hagyja ki az év nagyszabású kóruszenei rendezvényét! Énekeljen Budapest legnevesebb koncerttermeiben, élvezze a hamisítatlan közép-európai atmoszférát, élje át a kóruszene varázsát! Ismerje meg az ázsiai, afrikai, balkáni népzenét, az amerikai spirituálék világát, az európai klasszikus kórushagyományt: legyen részese a magával ragadó gála koncerteknek, workshopoknak, a varázslatos bemutatóknak! Énekeljen együtt külföldi énekesekkel, zenésítse meg Kodály és Bartók fővárosát! A rendezvény középpontjában a közös éneklés áll, emellett a világ minden tájáról érkező énekkarok mutatják be kultúrájukat, tudásukat. Az eseményt gála koncertek, workshopok tarkítják. A Fesztiválkórus projektünkben öt kontinens énekesei együtt adhatják elő Beethoven C-dúr „kismartoni” miséjét, és a IX. szimfóniát Hollerung Gábor irányításával. A fesztivál lehetőséget teremt a résztvevőknek egy nemzetközi zsűri előtti megmérettetésre is, a Laurea Mundi kórusverseny keretében. A verseny két szinten zajlik, a nemzetközi kórusverseny mindenki számára nyitott, míg a Grand Prix-n a világ legjobbjai és a nemzetközi verseny győztesei mérhetik össze tudásukat. Budapest várja Önt és kórusát!”

A jelentkezés részleteiről itt írtunk.