10 részes sorozat indult a Magyar Kultúra Napján a Papageno komolyzenei portálon az Erkel Ferenc Társaság és a Budapesti Filharmóniai Társaság együttműködésében. A zenekar mellett a Magyar Állami Operaház Kórusa, a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar és az István Király Operakórus működik közre a felvételeken, melyek Becze Szilvia konferálásával és Gombos László zenetudós kordokumentumokon alapuló írásaival együtt válnak önálló részekké.

A sorozat első része „Miként is szól a Himnusz az eredeti partitúra szerint?” címmel ide kattintva található meg a Papageno portálon. A cikkben közzétett videofelvétellel kezdődött idén az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságának műsora is, melyet az Uránia Filmszínházban tartottak a Magyar Kultúra Napja tiszteletére.

2020. január 18-án a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségen a magyar kóruskultúra terjesztése érdekében kifejtett életművéért a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben részesült Tamási László karnagy, a KÓTA Művészeti Bizottságának tagja. Az 1998-ban életre hívott Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományozza a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére. 

Szeretettel gratulálunk!

Tamási László hosszú évtizedek óta meghatározó egyénisége a magyar kóruskultúrának. Karnagyként aktívan részt vesz a határon túli magyar kórusok hagyományainak ápolásában és irányításában. Ötvenéves pályafutása során kiemelkedő közösségfejlesztő, zenepedagógus, szimpóziumok rendszeres előadója, aki művészeti tevékenysége mellett részt vállal a magyarországi ifjúsági kórusok, Felvidék, Kárpátalja, Erdély magyarlakta területek kórusművészetének ápolásában, a kortárs zenei kórusirodalmának népszerűsítésében. Kortárs zeneszerzők műveinek több, mint félszáz ősbemutatója fűződik nevéhez. Negyven éve alapító karnagya és művészeti vezetője a debreceni Kölcsey Kórusnak. Tanári munkája mellett többek között karnagya volt a hivatásos Debreceni Kodály Kórusnak és a Szlovákiai Magyar Tanítók Vass Lajos Kórusának. Európa szinte valamennyi országában koncerteztek, de eljutott Japánba és az Egyesült Államokba is. 18 Nemzetközi Kórusversenyen érdemelték ki kórusaival az 1. vagy 2. díjat, s számos alkalommal karnagyi különdíjat.

A KÓTA Ifjúsági Énekkari és zenepedagógiai Szakbizottsága ebben az évben is felhívással fordul valamennyi iskolához, valamint gyermek és ifjúsági kórust működtető szervezethez, hogy a 2019/2020 tanévben rendezzenek Éneklő Ifjúság hangversenyeket! Várjuk a kórusok jelentkezését ezekre a rendezvényekre! További részletek és jelentkezési lap a „Minősítés – Éneklő ifjúság” oldalon találhatók.

Ezúton is tudatjuk mindazokkal, akik kegyeletüket személyesen is szeretnék leróni, hogy Prof. Szőnyi Erzsébet zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, a nemzet művésze temetése 2020. január 25-én délelőtt 10 órakor lesz a Farkasréti temető művész parcellájánál.

Ugyanaznap 12h órakor gyászmise lesz a tanárnő emlékére az Alsó-Krisztinavárosi templomban (1013 Budapest, Mészáros u. 1.).

Szőnyi tanárnő munkásságáról ebben a cikkünkben írtunk.

Szomorúsággal tudatjuk, hogy 96. életévében elhunyt Szőnyi Erzsébet zeneszerző, zenepedagógus, karnagy, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Szőnyi Erzsébet a 20. és a 21. századi magyar zenei élet, a zenepedagógia és az alkotóművészet ikonikus alakja, akinek különlegesen gazdag életművét, szellemiségét és lelki erejét hazánk szellemi életének egyik tetőpontjaként tarthatjuk számon, és aki egész életében küldetésének tekintette Kodály zenepedagógiai elveinek hirdetését. Pedagógiai és művészeti (előadó, illetve alkotó) tevékenysége elválaszthatatlan egymástól. Pedagógiai és közéleti munkássága betetőzésének tekinthető, hogy a Kodály-módszer 2016-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára.

Szőnyi Erzsébet zeneszerző 1924. április 25-én született Budapesten. Már tizenhárom évesen komponált, először zongoradarabokkal, később vokális művekkel kísérletezett. 1942-ben felvételizett a Zeneakadémiára középiskolai ének-zenetanár tanszakra. Egy évvel később Bárdos Lajos biztatására zeneszerzésre is jelentkezett. Annak idején Szőnyi Erzsébet volt az egyetlen nő a zeneszerzés tanszakon, így híre eljutott Kodály feleségéhez, Emma asszonyhoz is, akihez később személyes barátság fűzte.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán töltött évek alatt az említett Bárdos Lajos és Viski János mellett tanította többek közt Kodály Zoltán (népzene), Szabolcsi Bence, Weiner Leó (kamarazene) és Ferencsik János is.
Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben szerezte meg, a következő tanévben a távollevő Kodály Zoltánt helyettesítette népzene óráin. Zeneszerzői diplomáját 1947-ben vehette át, majd Francia Állami Ösztöndíjjal Párizsban, a Conservatoire de Musique et d’Art Dramatique hallgatójaként, tudását Tony Aubin, Nadia Boulanger és Olivier Messiaen kezei alatt csiszolhatta tovább.
1945-től középiskolai énektanár, 1948-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, 1960–1981 között a középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszak vezetője volt. Kodály biztatására készült el első pedagógiai könyve 1954-ben, A zenei írás-olvasás módszertana címmel. Majd ezt követték a továbbiak, többek közt az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a XX. században, melyeket több idegen nyelvre is lefordítottak. Kodály ösztönzésére részt vett a magyarországi zenepedagógia újjászervezésében, s lett a mester módszerének világszerte elismert közvetítője, 1964-től az ISME (International Society of Music Education) elnökségi tagja.
Szőnyi Erzsébet alkotói stílusa nem sorolható a 20. századi magyar zene egyik irányzatához sem, egyszerre jellemzi a konzervativizmus és a nyitottság. Két fő forrása a magyar népzene, valamint a párizsi tanulmányai alatt őt ért hatások, elsősorban Nadia Boulanger és Olivier Messiaen zenei felfogása. Írt több operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és oratóriumot (Babilon, A hazug katona), komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske), műveket szólóhangszerre, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat (Képzelt beteg), kantátákat (Vörösmarty nyomán a Néhány gondolat a könyvtárban címűt), zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára.
Szinte minden együttes, kórus rendelkezik „Szőnyi-művel”. Gyakran komponált felkérésre, rendszeresen zenésített meg irodalmi alkotásokat, szövegválogatása gazdag sokszínűséget mutat. Liturgikus, vagy régi népi műfajoktól kezdve a klasszikus költőkön át a kortárs költőkig terjed feldolgozásainak sora.
Jelentős közéleti tevékenysége részeként 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság, valamint 1996-tól a Magyar Muzsikus Fórum társelnöke volt. 1992–96 között a Magyar Zenei Kamara alelnöke, 1993–94-ben a Magyar Rádió felügyelő-bizottságának elnöke. Tagja volt a hartfordi (USA) Kodály Musical Training Institute-nak, a francia Kodály Társaságnak. Tiszteletbeli elnöke volt a KÓTA-nak, a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) tanácsadója, a varsói Chopin Társaság tagja, 2011 óta az MMA rendes tagja volt.

Forrás: mma.hu